Modern korunk egyik kedvenc témája, a mit együnk, mit ne együnk, és mit mivel ne. Mindenki arra esküszik, amit kipróbált, mindenki annak hisz, aki neki szimpatikusabb, úgy főz, úgy táplálkozik, ahogy a trend megkívánja. Nincs ezzel semmi baj, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy jól tette-e?
Persze az elején mindenki úgy kezdi, hogy anyatej. Aztán vagy összejön vagy nem. Ha összejön, az jó, ha nem, akkor annak vagy valóban van nyomós oka, ( az esetek 1-2%-ában), vagy csak a tanácstalanság és az éheztetéstől való félelem miatt kerül elő a tápszeres recept. Amikor a baba beteg lesz, és orvoshoz kerül, az orvos szemrebbenés nélkül felírja az antibiotikumot, akár 2-3 kúrát is egymás után. Aztán persze pillanatnyi javulás lesz, de hosszútávon derül ki, hogy vajon káros, vagy hasznos volt a terápia.
Ezt most csak azért szúrtam itt be, mert vizsgálatok bebizonyították, hogy a csecsemő és kisgyerekkorban jelentkező Crohn-betegség ( emésztőrendszeri) egyik oka lehet az, hogy nem szopott elég ideig a baba, és az, hogy sok antibiotikumot kapott csecsemő korában. Ha belegondolunk, biztosan van ebben igazság, hiszen egy 1-2 éves gyerek még nem lehet a stressztől, és egyéb tényezőktől beteg, csak attól ahogy táplálják.
Ezt a betegséget 25-30 éve alig ismertük, és ha volt is, elenyésző számban volt olyan beteg, akinél 1-2 éves, vagy 10 év alatti korban diagnosztizálták. Ez a betegség illetve a hajlam sajnos öröklődik, tehát azokban a családokban, ahol a felnőtt családtagok között a Crohn- vagy a Colitis -betegség megtalálható, ott fokozottan ügyelni kell a kisgyermekek táplálására.
Sajnos, még most sem elég hatékony a propagandája az anyatejes táplálásnak, és az orvosok, védőnők is gyorsan mondják, hogy jó anyuka, akkor adjon neki tápszert. Aztán a tápszer után következnek a gyümölcsök, zöldségek, amiket sajnos nagyon sokan ellenőrizetlen forrásból vagyunk kénytelenek beszerezni, ezzel is növelve az emésztőrendszeri betegségek megjelenésének kockázatát.
Ezzel egy időben megjelennek a különböző rágcsák, falatkák, nassok, amiknek a szervezetre nincs szüksége, viszont a gyerek jól elvan velük. Nagy részükben színezőanyagok, aromák, ízesítők vannak, amik miatt nagyon szeretik a gyerekek, de teljesen fölöslegesek a szervezet számára. És persze megjelenik az édesített tea, a gyümölcslevek, amik csak nyomokban tartalmaznak gyümölcsöt, a tejitalok, amik ki tudja miből készülnek, és még sorolhatnám.
Ezekben az is a rossz, hogy egyrészt tele vannak szintetikus anyagokkal, másrészt mivel ilyeneket nassol a gyerek, ezért nem eszik gyümölcsöt, vagy olyan ételeket, amire a szervezetének szüksége lenne. Persze könnyebb egy zacskó akármilyen ropogtatnivalót a kezébe nyomni, mint mondjuk egy almát felszeletelni, vagy más egészséges(ebb) ennivalót adni a kezébe. Az ilyen nassolgatás eredménye aztán esetenként az, hogy a gyereknek elmegy az étvágya, vagy sokkal sűrűbben lesz beteg, mint azok a társaik, akik egészséges(ebb) ételeket kapnak.
A nassolgatás másik hatása lehet az is, hogy az óvodában, iskolában nem fogadja el a gyerek az egészséges táplálékot, mert nem ismeri, vagy nem szokott otthon olyat enni. Megdöbbenve hallottam pár éve egy tv-riportban, hogy a 6-7 éves kisgyerek elmondta, hogy otthon sosem evett spenótot és zöldborsófőzeléket…. A hamburgert viszont nyilván ismerte, de azt nem kérdezték tőle.
Sok-sok betegség, hiánybetegség, emésztőrendszeri tünet megelőzhető lenne, ha tudatosan igyekeznénk egészségesen táplálni a gyermekeket, egészen az újszülött kortól, és odafigyelnénk arra, hogy mit adunk nekik enni, és arra is, hogy mi felnőttek hogyan táplálkozunk. Sajnos, még így is előfordulhatnak, és elő is fordulnak a betegségek, de ha igyekszünk tudatosan jó irányba mozdulni, és egészséges, természetes tápanyagokat fogyasztani, akkor a betegségek kialakulásának a lehetőségét is csökkentjük ezzel.
Az vagy, amit megeszel….de a gyerekből az lesz, amit te, a felnőtt megetet vele.
Nagy a felelőssége minden szülőnek. Komolyan kéne venni.
